Közbeszerzési törvény: hamarosan állásfoglalás érkezhet
A 2015. évi CXLIII. törvény jelentős változásokat hozott pályázati szempontból az egyes projektek közbeszerzési kötelezettségében. A törvény értelmezésében a mai napig nem foglalt állást a Nemzetgazdasági Minisztérium, ebben azonban hamarosan változás állhat be.
A közbeszerzési törvény tavalyi módosítása jelentősen átalakította az Európai Uniós forrásból megvalósuló projektek közbeszerzési vonzatát. Rengeteg olyan vállalkozásnak volt szükséges megismernie a közbeszerzési eljárásokat, akik korábban mentesültek a közbeszerzési kötelezettségek alól. A 2015. november 1-én hatályba lépett törvény számos változást hozott, pályázati szempontból a legfontosabb változás, hogy már nem a támogatás százalékos mértéke, hanem a támogatás összege lett a közbeszerzési kötelezettség megállapításának feltétele. A törvény alapján 5. § alapján:
„(3) A (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból – ide nem értve a kombinált pénzügyi eszközöket – megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
- a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,
- b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,
- c) képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
- d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
- e) nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
- f) bármely, 2015. november 1-jét megelőzően igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból
valósul meg.”
Tehát azok a szervezetek, akikre nem vonatkozik az 5. § (1) és (2) bekezdése, azonban (leegyszerűsítve) legalább 25 millió Ft támogatásból valósítják meg projektjeiket, közbeszerzési eljárás lefolytatására lehetnek jogosultak. Ez jelentős változás, hiszen korábban egy-egy nagyértékű gépbeszerzési vagy építési beruházás esetén általában nem állt fenn közbeszerzési kötelezettség, amennyiben a támogatás mértéke nem érte el a 75%-ot. Korábban jóval kevesebb szempontot volt szükséges tehát figyelembe venni. A törvény fenti bekezdésének f) pontja alapján a törvény alól mentesültek azok a szervezetek, akik 2015. november 1-jét megelőzően igényeltek támogatást, így a népszerű eszközbeszerzés pályázatokra (GINOP-1.2.1-15 és GINOP-1.2.2-15) pályázók nagy része mentesült a közbeszerzési kötelezettség alól.
A népszerű kutatás-fejlesztési pályázatokat (GINOP-2.1.7-15 és GINOP-2.1.1-15) azonban már csak 2015. november 1-je után lehetett benyújtani, így joggal merült fel a közbeszerzési kötelezettség kérdése.
Mind a pályázatírók, mind a közbeszerzési szakértők körében vitára adott okot azonban a fenti bekezdés d) pontja, miszerint „kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból” megvalósuló projektek esetén a „25 milliós” szabályt nem szükséges figyelembe venni. Azonban ez rengeteg kérdésre adott okot:
- A teljes kutatás-fejlesztési pályázatra vonatkozik az adott bekezdés, vagy csak a kutatás-fejlesztési támogatásból megvalósuló projektelemekre?
- Amennyiben a K+F pályázat keretében eszközök, gépek beszerzése, valamint építési beruházás is megvalósul, úgy azok közbeszerzési köteles projektelemek, vagy mentesülnek a közbeszerzési kötelezettség alól, mivel kutatás-fejlesztési célból valósulnak meg?
Kétféle értelmezés létezik jelenleg. Az egyik szerint, mivel mind a gépbeszerzések, mind az eszközbeszerzések csak és kizárólag K+F célt szolgálhatnak a pályázat keretében (különben nem részesülnek támogatásban), ezért egyértelmű, hogy a projekt egészére – így a nevezett beruházásokra – nem vonatkozik közbeszerzési kötelezettség. A szigorúbb megközelítés szerint csak és kizárólag a kutatás-fejlesztési támogatásból megvalósuló projektelemek mentesülnek a közbeszerzési kötelezettség alól (szolgáltatások igénybevétel, anyagköltségek), a regionális beruházási támogatásból megvalósuló beszerzések (építés, eszközbeszerzés), azonban már közbeszerzés kötelezettek.
Mivel a GINOP-2.1.1-15 kutatás-fejlesztési pályázat első nyerteseinek kihirdetése megtörtént, ezért fenti kérdések megválaszolása aktuális lett. A hírek szerint a közeljövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium hivatalos állásfoglalást ad ki a törvény értelmezéséről. A pályázók bízhatnak a kedvező értelmezésben, ugyanis amennyiben közbeszerzési kötelezettségük lesz projektjeikkel kapcsolatosan, akár 4-6 hónapos eljárásokra is készülhetnek, melyek a projektek megvalósulását jelentősen késleltetheti – nem mellesleg a projektek piacképessége is veszélybe kerülhet, hiszen a döntések elhúzódása már így is jelentős volt, az eredményhirdetéseket követő újabb fél éves csúszásnak pedig egyértelműen negatív következményei lehetnek.
Forrás: Portfólió.hu
