EU források: mi várható 2020 után?
A korábbi információk szerint 2020 után egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben várhatóak vissza nem térítendő uniós források. Ezzel szemben, az Európai Bizottság alelnöke brüsszeli tájékoztatóján elmondta, hogy bár 2020 után növekedni fog a pénzügyi eszközök (hitelek, garanciák, kockázati tőkére szánt pénzek) részaránya, a támogatások döntő része továbbra is vissza nem térítendő támogatás lesz.
Az Európai Uniós támogatási rendszerben egyre nagyobb szerepet kapnak a visszatérítendő források. Míg az Új Széchenyi Terv esetében még alig voltak visszatérítendő források (pl. Mikrovállalkozások fejlesztése), addig a jelenlegi ciklusban (2014-2020) már egyre nagyobb szerepet kapnak. A 2020 utáni időszakban a visszatérítendő források részarányának további növekedése várható, azonban a korábbi feltételezésekkel ellentétben a támogatások döntő része továbbra is vissza nem térítendő lesz.
Korábban bejelentették azt is, hogy a visszatérítendő forrásokra épülő Juncker-féle beruházási terv sikere miatt meghosszabbítják az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) működését. Az Európai Bizottság alelnöke azt is kijelentette, hogy az alap további működéséhez nem vesznek el pénzt a 2014-2020-as keretköltségvetésből.
A Juncker-tervet eredetileg 3 évre, a 2015-2017 közötti időszakra tervezték, 315 milliárd eurós megcélzott beruházási kerettel. A terv a kezdeti erős kételkedés ellenére eredményesnek bizonyult, így annak meghosszabbítását tervezik. A félelmek, hogy emiatt a 2020 utáni időszakban a visszatérítendő támogatások szerepe szinte kizárólagos lesz, a jelenlegi információk alapján alaptalannak bizonyulnak. Bár a kérdés eldöntését hosszas egyeztetés előzi majd meg a tagállamok részéről, a jelenlegi Brüsszeli álláspont mindenképpen irányadó lehet.
Bár összességében a Juncker-terv felülmúlta a várakozásokat, az új tagállamok többségében azonban nem aratott átütő sikert. Bár Ciprus és Málta kivételével valamennyi tagállamban indultak a program keretében finanszírozott, főleg kis- és középvállalkozásokat támogató beruházások, Közép- és Kelet-Európában nem volt jelentős az érdeklődés ezen beruházások iránt.
Az Európai Bizottság alelnöke szerint a viszonylagos érdektelenség fő oka elsősorban az, hogy a közép- és kelet-európai új tagállamok még mindig szinte kizárólag a strukturális és kohéziós alapból származó vissza nem térítendő támogatásokkal számolnak. Emellett az új tagállamok esetében a bankszektor még nem látta meg a programban rejlő lehetőségeket – hazánkban eddig egyetlen bank indított kkv hitelprogramot ehhez kapcsolódóan. Ezen kívül egyes új tagállamokban nincs kultúrája az ún. PPP-nek, azaz az állami és magánbefektetők partnerségén alapuló beruházásoknak.
A terv eredményessége miatt a jövőben valamennyi tagállamra ki szeretnék terjeszteni az EFSI tevékenységét, valamint a 2020 utáni időszakban meg kívánják hosszabbítani az eredetileg három évesre tervezett beruházási programot. Attól azonban nem kell tartanunk, hogy emiatt elesünk a vissza nem térítendő támogatási lehetőségektől.
Forrás: Portfolio.hu
