November elsejétől új közbeszerzési törvény lép hatályba

Írta: RollingConsulting
Dátum: október 15, 2015
Kategória: Hírek

A közbeszerzési törvény módosításáról 2015. szeptember 22-én döntött az Országgyűlés. A módosított közbeszerzési törvény 2015. november 1-től hatályba lép. Rövidebb eljárási időket, új értékelési szempontokat valamint új kizáró okokat is tartalmaz az új jogszabály. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter korábbi nyilatkozataiban közzétette, hogy elsősorban az Európai Uniós előírásoknak való megfelelés érdekében új alapokra kell helyezni a közbeszerzési szabályokat, amivel a verseny és az átláthatóság is növekedhet. Cikkünkben összefoglaljuk, hogy milyen változásokra számíthatnak a pályázni vágyók és a nyertes pályázatokkal rendelkezők.

2015. november 1-től hatályba lép a 2015. évi CXLIII. évi közbeszerzési törvény (új Kbt.), amely a támogatásból megvalósuló beszerzésekre vonatkozóan részben új szabályozást tartalmaz. Az új szabályokat a 2015. november 1-től meginduló közbeszerzésekre kell alkalmazni.

A jelenleg még hatályos Kbt. alapján az uniós és/vagy a hazai támogatást nyert cégek közbeszerzési kötelezettsége a támogatás %-os arányától és a beszerzés értékétől függ. Az új Kbt. ezt a rendszert csupán a mélyépítési munkák és a középületek kivitelezése valamint ezekhez a beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatás megrendelések esetén tartja fent.

Így az uniós és hazai támogatásokra pályázóknak a legfontosabb változás, hogy 2015. november elsejétől az árubeszerzések, szolgáltatás megrendelések a fentebb említetten kívüli építési beruházások vonatkozásában a támogatás összegéhez kötik a közbeszerzési kötelezettséget.

A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását uniós és/vagy hazai legalább 25 millió forint összegű hozzájárulással közvetlenül támogatják.

Példákkal élve:

  1. Közbeszerzésre kötelezett az a támogatott cég, amely 40%-os mértékű támogatást kap egy nettó 70 millió forintos gépbeszerzésre, mert így a támogatás összege eléri a 28 millió Ft-ot.
  1. Nem közbeszerzésre kötelezett az a támogatott cég, amely 75%-os mértékű támogatást kap egy nettó 30 millió forintos eszközbeszerzésre, mert ezáltal a támogatás összege csupán 22,5 millió Ft.

 

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

  • november 1-étől minden olyan vállalkozás, aki olyan nyertes pályázattal rendelkezik, melynek keretében eléri a 25 millió Ft támogatást, közbeszerzési eljárás folytatására lesz kötelezett
  • Mindez visszamenőleg is érvényes, tehát a már beadott és nyertes, de 2015. november 1. előtt meg nem kezdett projektek esetében is. Hiába támasztotta tehát alá a pályázat benyújtása során a vállalkozás 3 árajánlattal, hogy melyik szállítóval kíván együttműködni, amennyiben még nem kezdte meg a projektet, közbeszerzési eljárás folytatására kötelezett.
  • Nem számít a támogatás mértéke, kizárólag a támogatás összege, mindegy tehát, hogy 30% vagy 80% támogatási intenzitás, ha a támogatás összege eléri a 25 millió Ft-ot
  • A korábbi gyakorlattal ellentétben a közbeszerzési törvény előreláthatólag a komplett pályázati projektekre, nem pedig az egyes projektelemekre (pl. eszközbeszerzés, építés beruházás) vonatkozik. Tehát ha a pályázat keretében többféle, alacsonyabb összegű beruházás elemre nyert el támogatást a pályázó, azonban az egyes elemek támogatástartalma összességében eléri a 25 millió Ft-ot, közbeszerzési eljárás folytatására lesz kötelezett. Azonban ez a kérdés még tisztázásra szorul a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről.

A jelenlegi GINOP keretében megjelent és elérhető pályázati kiírások még nem térnek ki az új közbeszerzési törvényre, így arra vonatkozóan sincs még információ, hogy 2015. november 1-ét követően hogyan érinti pontosan a pályázókat az új közbeszerzési törvény. Jelenleg minden pályázathoz három árajánlat benyújtása kötelező (esetenként nem kötelező, de a piaci ár alátámasztásához a közreműködő szervezet bekérheti az ellenajánlatokat), azonban ez a jövőben változhat. Kérdés, hogy megmarad-e a mostani gyakorlat, és később, a pályázat megvalósításakor szükséges lefolytatni a közbeszerzési eljárást, vagy már a pályázat benyújtásakor kitétel lesz előzetes közbeszerzési eljárás lefolytatása (ahogy a korábbi KEOP kiírások esetében). A pályázatok összeállítása és megvalósítása szempontjából ez kritikus kérdés, amire remélhetőleg minél hamarabb választ ad a Nemzetgazdasági Minisztérium.