GINOP-1.2.7-1-17 gazella pályázat – Csúszik a második beadási szakasz

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye alapján a GINOP-1.2.7-17 gazella pályázat eredetileg tervezett, 2018. február 15-ei második értékelési határnapja elhalasztásra kerül. A módosított időpontról később adnak tájékoztatást.

Ahogy korábban megjósoltuk, várhatóan tehát átalakul a gazella pályázat szigorú feltételrendszere. A közlemény szerint a 2018. január 10-én elindult Középvállalati Fejlesztési Program keretében kutatják a hazai feldolgozóipari vállalkozások fejlődési, fejlesztési lehetőségeit, a kutatás eredményei vagy részeredményei pedig hatással lehetnek a GINOP-1.2.7-17 gazella pályázat feltételrendszerére is.

A feltételrendszer módosítása mindenképpen üdvözlendő lenne a vállalkotások részéről, hiszen az első beadási szakaszban összesen 44 db pályázatot adtak be 10,8 milliárd Ft támogatásra, ebből összesen 32 vállalkozás nyert el támogatást 8,6 milliárd Ft értékben. A pályázat keretösszege 33,57 milliárd Ft, tehát a keretnek még több mint kétharmada rendelkezésre áll.

A szigorú feltételrendszer azonban sok vállalkozást kizár a pályázók köréből, piaci visszajelzések alapján az alábbi két szempont jelent akadályt a legtöbb cégnek:

• Minimum 500 millió Ft-os árbevétel az utolsó lezárt, teljes üzleti évben – sok vállalkozás ezt a lélektani határt nem ugrotta még meg, azonban a 300 millió Ft árbevételt elérő feldolgozóipari cégek is komoly növekedési potenciállal rendelkeznek, melyet sikeresen ki tudnának aknázni a fejlesztési források elérésével
• Növekedési potenciál – az árbevétel növekedése az elmúlt években szintén elvárás, ez is problémát jelent bizonyos cégeknek. A feltétel szerint a 2014. évi árbevételhez képest szükséges növekednie 5%-kal vagy a 2015-ös, vagy a 2016-os évnek. Azonban kiugróan jó 2014-es év mellett ez a feltétel nem teljesülhet. Azoknak a cégeknek pedig, akik több milliárdos bevétellel rendelkeznek éves szinten, a stagnáló árbevétel vagy a minimálisan csökkenő is jó eredmény, a pályázatnak mégsem felelnek meg.
• Építési költségek maximuma – bár a kapacitásfejlesztő pályázatokhoz képest magas, 55%-os az építési költségek arányának maximuma a projekt költségvetésén belül, azonban piaci visszajelzések alapján még ez az arány sem túl magas, hiszen az elmúlt években számos gépbeszerzés pályázat volt elérhető, amit a folyamatosan pályázó vállalkozások ki is használtak, azonban most többségüknek kapacitásuk növeléséhez üzemi terület bővítés vagy építés jelentene megoldást. A másik probléma, hogy az építési költségek esetében az elszámolható költségek maximuma nettó 200.000 Ft/nm a gazella pályázat esetében, azonban az építőipar fellendülésével ez a határ már nem tartható, hiszen fokozatosan drágulnak a kivitelezési költségek, így egy nettó 250.000 Ft/nm határ indokolt lenne.
• IPAR 4.0 megoldások – a pályázat alapján az IPAR 4.0 rendszer gazella pályázat keretében történő bevezetésére, vagy meglétére jár plusz pont a 100 pontos pontozási rendszerben. Sok vállalkozás azonban már pályázott korábbi pályázatban IPAR 4.0 rendszerre, az ő esetükben folyamatban van a bevezetés, erre azonban nem jár pont, hiszen a rendszer se nem meglévő, se nem a projekt keretében kerül bevezetésre – így pont nem jár rá. A gazella pályázat pontozása azonban igen szigorú, sok pályázónak az erre a szempontra adható plusz 10 pont jelentene zöld utat a pályázatok benyújtásához. Az ilyen esetek figyelembe vétele is indokolt lenne.

A második szakasz beadásának kezdetére egyelőre nincs információ, azonban célszerű lenne, ha már tavasszal megismerhető lenne a módosított gazella pályázat feltételrendszere, hogy a 2017-es mérlegzárások előtt a potenciális pályázók fel tudjanak készülni a pályázatra.

Forrás: palyazat.gov.hu