A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal szervezésében, 2016. április 29-én került megrendezésre a K+F+I versenypályázati tükör rendezvény, melyen vállalkozásunk is képviseltette magát. A rendezvényen Pálinkás József, az NKFI Hivatal elnöke többek között a szakértői értékelői rendszer működéséről, valamint az eddig benyújtott projektek értékelésének adatairól és eddigi tapasztalatairól tartott előadást. Ennek keretében számos olyan tényezőre is felhívta a figyelmet, amelyekre a jövőben benyújtásra kerülő projektek esetében érdemes különös figyelmet fordítani.

A versenypályázati bírálati rendszer

A hazai bírálati rendszer lényegében megegyezik a nemzetközi rendszerrel. A jelentős, 15 000 fős hazai és nemzetközi szakértőkből álló bírálói adatbázisból minden pályázathoz 2-5 anonim értékelőt rendelnek, akik a nyilvános bírálati szempontok alapján független szakmai bírálatokat készítenek. Ezeket a bírálatokat összegzik, mely alapján az Irányító Testület („Panel”) javaslatot tesz a támogatásra vagy elutasításra vonatkozóan, ennek alapján pedig megszületik a végleges döntés.

Pálinkás József elmondta, hogy a kutatás-fejlesztési pályázatok nem tartoznak majd az új állami pályázatértékelői rendszer hatálya alá, mivel az új az eljárást ebben az esetben nem lehet alkalmazni. A kutatás-fejlesztési pályázatok esetében a bírálati szempontrendszer nem lehet ennyire egyszerű („Igen-Nem”), ezeknél a pályázatoknál mindenképp szükség van külső szakértők bevonására is a bírálat során.

A szubjektívebb bírálatok érdekében az a cél, hogy egy értékelő minél több pályázatot bíráljon, azonban ez a pályázatok diverzitása miatt rendkívül nehéz feladat.

Az eddig benyújtott projekttervek bírálatának tapasztalatai

Pálinkás József az eddigi tapasztalatok alapján számos olyan szempontot ismertetett, amelyeket a pályázatok értékelése során figyelembe vehetnek.

A bírálat során döntő szempont a pályázatok újdonságtartalma, hiszen ez alapján állapítható meg, hogy az adott projekt a kutatás-fejlesztési, vagy inkább a kapacitásbővítő beruházások közé tartozik.

Fontos szempontok továbbá a célszerűség, a piacképesség, a nemzetközi versenyképesség, valamint a fenntarthatóság is. Utóbbi azért rendkívül fontos, mert a 2020 utáni időszakban várhatóan jóval kevesebb fejlesztési forrás lesz elérhető, mint jelenleg. Fontos tehát, hogy az adott fejlesztés ne csak pályázati forrásból működjön, hanem legyen „életképes” később, külső források nélkül is. Ezzel függ össze a gyakorlati hasznosíthatóság elvárása is.

Pálinkás József hangsúlyozta, hogy a pályázatoknak forrásorientált helyett feladatorientáltnak kell lenniük, tehát ne az elnyert támogatásra, hanem a megvalósítani kívánt projektre pályázzunk, és ne a forráshoz keressük a tartalmat.

Elmondta, hogy a bírálat során előnyben részesítik azokat a projekteket, ahol alacsonyabb az igényelt támogatás, és magasabb a saját forrás aránya. Ennek fő oka, hogy azok, akik hozzá merik tenni a saját forrásukat, bíznak abban, hogy a projekt eredménye piacra vihető lesz, amely ezen projektek esetében alapvető elvárás.

Javaslatok a jövőbeli pályázók számára

Koncepciózusabb projektjavaslatokra és világosabb projektcélokra van szükség a több szervezeti egységet összefogó „ernyőpályázatok” helyett. Fontos továbbá, hogy egyértelműen határozzuk meg a projekt célját, ne a bírálótól várjuk el annak meghatározását, hogy mire szeretnénk pályázni.

Fontos, hogy a beadott projekt ne kutatás-fejlesztési köntösbe bújtatott beruházási projekt legyen, vagyis a fő cél ne az eszközök beszerzése, hanem valóban egy innovatív fejlesztés megvalósítása legyen, amelynek a projektben szereplő tételek az eszközei. Ugyanez vonatkozik az „intézményfinanszírozási” projektekre, melyek esetében a munkabér helyett inkább a fejlesztés legyen hangsúlyos.

Megalapozottabb költségtervekre van szükség, hiszen jelentős „túlárazásokkal” lehet találkozni a projektekben. Fontos továbbá, hogy kerüljük az irreális kutatónkénti projekthalmozást is.

A népszerű GINOP-2.1.7-15 és GINOP-2.1.1-15 pályázatokra vonatkozóan elmondta, hogy rendkívül sok pályázat érkezett be a két felhívásra. Mivel a két pályázat bírálata párhuzamosan zajlik, így várhatóan legalább 1 hónapra, de akár többre is szükségük lesz a bírálathoz.